Hold érdekességek, cikkek > Hold - wyw.hu

Évszázadok óta ismertek a Hold felszínén hirtelen jelentkező felfénylések, elhalványodások, melyekre még a mai űrkutatási eredmények mellett sincs egyértelmű magyarázat, írja a hírek.csillagászat.hu portál.

A japán Selene űrszonda elérte égi kísérőnket, miközben az Egyesült Államok, India, Kína és Németország is tervezi saját holdszondáit. Elképzelhető, hogy egy újabb, a Hold meghódítására irányuló űrverseny kezdődik. A szonda 2007. október 3-án Hold körüli pályára állt. Az űreszköz kezdeti pályája igen elnyúlt alakú volt, a Hold felszínétől mért távolsága 101 és 11 741 kilométer között ingadozott. Azóta kisebb pályamódosításokkal fokozatosan változtatja útvonalát.

A Pulit a Holdra! weboldal célja, hogy támogassa a Puli Space Technologies küldetését, és segítsen azok számára módot és lehetőséget kínálni a támogatásra, akik szeretnének segíteni a Google Lunar XPRIZE versenyen induló magyar csapaton. A GLXP kihívásának teljesítéséhez szükséges egy olyan robot megépítése mely képes a Hold felszínén 500 méter megtételére, egy panorámakép készítésére és annak eljuttatására a Földre. A Puli egy a landertől független rover megépítése mellett döntött, mely négy botkerék segítségével fogja leküzdeni a terepakadályokat, körülbelül 10 kg-os lesz, a működéshez szükséges energiát pedig a napból fogja nyerni. Támogasd Te is a Puli Space Technologies csapatát, hogy eljusson a Holdra!

Az Európai Űrhivatal vezető tudósa szerint a Holdon létre kellene hozni egy új Noé bárkáját arra az esetre, ha a Földre pusztítást zúdítana egy aszteroida vagy egy nukleáris holokauszt.

A kopár Hold a csillagászok paradicsomává válhat, ideális hellyé a teleszkópok és más csillagászati eszközök számára, ahonnan eddig soha nem tapasztalt rálátást nyernénk a világűrre.

A Hold rejtélyes sarkvidéki krátereiről készült eddigi legrészletesebb elemzés semmi jelét nem találta annak a hatalmas jég mennyiségnek, amiben a tudósok reménykedtek a jövő holdkolóniáinak ellátásához.

A Hold körüli pályára tervezett Hold-istennőt, azaz a Csang-o ji-hao űrszondát várhatóan 2007 második felében bocsátják fel.

Páratlan felvételeket készített a japán SELENE-szonda a holdi Appeninek jellegzetes felszínformájáról, a Hadley-rianásról.

Naprendszerünk bolygói közül többnek is van saját holdja.

A Hold déli sarkvidéke a legutóbbi radarmérések alapján vadregényesebb, vagyis jóval magasabb és jóval mélyebb felszíni alakzatok tarkítják, mint azt korábban gondolták - közölte az amerikai űrkutatás hivatal, a NASA Hold-figyelő csoportjának vezetője.

A Holdon dolgozó űrhajósoknak is lesz mobiltelefonjuk. Az amerikai NASA és a British National Space Center biztosítja hozzá a jelet.

A Hold (nagybetűvel) a Föld kísérőjét (holdját) jelenti. A Földtől való átlagos távolsága 384 403 kilométer, nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa, más mértékegység szerint 0,002 CsE, vagy 1,3 fénymásodperc (a Nap visszaverődő fénye 1,3 másodperc alatt jut el róla a földi megfigyelőhöz). Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kalliszto és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja.

Doug Cook, elmondta, hogy a kaliforniai Mojave-sivatagban fekvő goldstone-i óriásteleszkóppal elvégzett radarmérések alapján kapott talajfelszíni jellemzők főként azért fontosak, mert ezt a holdi vidéket jelölték ki a legvalószínűbb leszállási körzetnek, ha majd az emberiség visszatér a Holdra, hogy immár huzamosabb időre megvesse lábát a Föld égi kísérőjén.

New Yorkban felbukkant Galilei műve, a Sidereus Nuncius egyik eredeti példánya. A 400 éves mű érdekessége, hogy a csillagász saját kezűleg készített rajzai először ábrázolják a Hold „hegyeit és tengereit”, korábban azt hitték ugyanis, hogy holdunk szabályos gömb alakú.

Már azelőtt is köztudott volt, hogy a Hold száraz, halott bolygó, felszínének legnagyobb része kietlen sivataghoz hasonlít, amelyet itt-ott meteoritkráterek, sima medencék vagy hegyláncok szakítanak meg. Légköre, folyékony vize, sőt, valódi talaja sincs, ezért élőlények léte sem valószínű. Az újabb, alaposabb megfigyelések jórészt csak ezt erősítették meg. A tudósok is többet vártak az expedícióktól, legalábbis magának a Holdnak a keletkezését és történetét szerették volna kideríteni; egyes ambíciózusabb elképzelések szerint a visszahozott kőzetmintákból rekonstruálható lenne a Naprendszer kialakulása is. Ám a holdkőzetek részletes analízise nem igazolta a reményeket; valójában több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt.